A Gyűjtő
A Gyűjtő
Szabó András
üzletember, műgyűjtő és mecénás
Különleges életpályát tudhat magáénak Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteményének tulajdonosa. Az üzemmérnök és hegesztőmérnök végzettséggel rendelkező Szabó András az állami vállalati szférát maga mögött hagyva kezdte a saját útját járni. A rendszerváltáskor az elsők között alapította meg vállalkozását, a Resonator Kft-t, aminek a mai napig többségi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Az üzleti életben sikerrel vette a kockázatos és változatos kihívásokat, több nehéz helyzetben lévő céget sikerült felívelő pályára állítania. Cége jelentős szereplőjévé vált a gépgyártás és ingatlanfejlesztés területeinek.
Az üzleti életben elért sikereket a műgyűjtés terén kezdte kamatoztatni azzal, hogy megvette és nagy műgonddal felújíttatta a Városligeti fasor gyöngyszemét, a Kőrössy Albert Kálmán által tervezett villát, ebben létrehozta a különböző művészeti ágak bemutatkozására és kapcsolatépítésre szánt Kőrössy Szalont, és közben gyarapította az ország egyik legnagyobb Zsolnay magángyűjteményét.
Műgyűjtés
Szabó András műgyűjtő az üzleti életben elért sikereinek köszönhetően közel 50 éve gyűjt Zsolnay kerámiákat és XX. századi festményeket.
A bemutatásra kerülő gyűjtemény magán viseli a Gyűjtő alkotó tevékenységét, a saját ízlés és érdeklődés szerint történő válogatás privilégiumát. Egyúttal messzemenőkig alkalmas arra, hogy szemléltesse a Zsolnay család tehetsége és szorgalma révén világhírűvé vált márkanév sikertörténetét is.
Szabó András a gyűjteményből soha még egy darabot sem adott el. Műtárgyait féltve őrzi, folyamatosan újabb és újabb darabokkal bővíti, és most úgy döntött, elérhetővé teszi az érdeklődők számára.
„Engem úgy neveltek, hogy az értéket meg kell becsülni, meg kell menteni. Hiszek abban, hogy akkor lesz polgárosodott, felvilágosultabb világ, ha az emberek minél képzettebbek, okosabbak, műveltebbek, jobban ismerik a saját, történelmüket, kultúrájukat. Szerintem nem lehet valaki sikeres vállalkozó közösségi küldetéstudat, vagy a ma divatos kifejezéssel élve társadalmi felelősségvállalás nélkül.”
Értékmegőrzés
„1993-ban, a Városligeti fasoron sétálva felkeltette az érdeklődésemet egy nagyon szép, ám rendkívül rossz állapotban lévő, állami tulajdonú villa. Akkor tájt részt vettem a Nikex külkereskedelmi vállalat privatizációjában olyan formában, hogy ötvenegy százalékos tulajdonrészt megvásároltam belőle egy üzlettárssal. Az Állami Vagyonügynökség akkoriban kereste a Duna Televízió székhelyét, s mi felajánlottuk erre a célra a Nikex épületét. Cserébe a fasori ingatlanegyüttes lett a miénk, aminek két fő épülete Kőrössy Albert Kálmán saját célra épített villája és Klösz György fotós műteremháza.
Az volt az elképzelésem, hogy felkutatom az épületek történetét, és annak alapján eldöntöm, milyen módon fogunk hozzányúlni. A Kőrössy-villában volt az egykori Offset Nyomda menedzsmentje, kereskedelmi irodája, míg a Klösz-villa nyomdaépületként szolgált. A Kőrössy-villa mögött lévő épületet tervezőirodának szánta Kőrössy Albert Kálmán, a kettő között lovaskocsigarázs volt, annak a helyére vasbeton szerkezetet építettek, ott tárolták a hatalmas nyomdai papírtekercseket. A második világháborúban kapott bombatalálatkor a Kőrössy-villa tetőszerkezete, oromzata, külső homlokzata is nagyon megsérült. A homlokzat egyik fő dísze a festészetet, a szobrászatot, az építészetet ábrázoló allegorikus kép. A Műegyetem könyvtárában rábukkantunk arra az európai szecesszióról szóló osztrák kiadványra, amelyben ennek a villának a homlokzati képével illusztrálták a budapesti szecessziót. A kinagyított fénykép nyomán sikerült rekonstruálni az eredetit.”
A Kőrössy Szalon létrehozása
A Kőrössy Szalon azzal a céllal jött létre, hogy zártkörű klubként, értékteremtő szándékkal helyet adjon különböző nívós programoknak, felelevenítve ezzel az egykor pezsgő nagypolgári életéről híres környék hagyományait. Élvezetes beszélgetéseket, színházi esteket, különleges zenei találkozásokat szervezünk azon vendégeink számára, akik nyitottak a művészettel, a művészekkel való személyesebb találkozásra, és az interakcióra, a kapcsolatépítésre, networkingre. Igyekszünk olyan programokat létrehozni, ahol amellett, hogy a vendégek ismerkedési lehetőséghez jutnak, az előadók, köztük fiatal tehetségek is lehetőséget kapnak fellépésre. Vendégeink között volt többek között Zorán, Vásáry Tamás zongoraművész és karmaster, Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora, Horgas Eszter fuvolaművész, Sárik Péter és Oláh Krisztián jazz zongoristák, Lakatos György fagottművész. Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál és Hirtling István színművész is több alkalommal volt a szalon fellépő művésze.
A Szabó Andrással az Artisbusiness-ben készült kapcsolódó interjú itt olvasható el.