Képzőművészeti gyűjtemény
Képzőművészeti gyűjtemény
„A műgyűjtés sajátos alkotói folyamat, amelynek minden lépéséhez fűződik egy-egy izgalmas történet. Egy műgyűjteményben leolvasható a gyűjtő útkeresésének története és fejlődése is. Sok mindent meglát, megszeret az ember, sok mindenben lát fantáziát, és ezekhez a tárgyakhoz, na meg a mögöttük rejlő múlthoz, értékekhez, érzelmekhez közelebb akar kerülni.” Szabó András
A ResoArt Alapítvány kezelésében több, mint 300 darab képzőművészeti alkotás található, ahol jól megférnek egymás mellett a klasszikusok, a nagybányai festők és az ismert kortársak. Gyűjteményünk két meghatározó alkotója Egry József, az izmusokhoz nem besorolható, teljesen egyéni kifejezésmódot használó művész, a Balaton festője, valamint Perlrott Csaba Vilmos, aki Matisse tanítványaként Párizsban kezdte festői pályáját. De a már szinte klasszikussá vált modernek, mint ef. Zámbó István és feLugossy László alkotásai is megtalálhatóak a gyűjteményben.
„A műgyűjtés sajátos alkotói folyamat, amelynek minden lépéséhez fűződik egy-egy izgalmas történet. Egy műgyűjteményben leolvasható a gyűjtő útkeresésének története és fejlődése is. Sok mindent meglát, megszeret az ember, sok mindenben lát fantáziát, és ezekhez a tárgyakhoz, na meg a mögöttük rejlő múlthoz, értékekhez, érzelmekhez közelebb akar kerülni.” Szabó András
A ResoArt Alapítvány kezelésében több, mint 300 darab képzőművészeti alkotás található, ahol jól megférnek egymás mellett a klasszikusok, a nagybányai festők és az ismert kortársak. Gyűjteményünk két meghatározó alkotója Egry József, az izmusokhoz nem besorolható, teljesen egyéni kifejezésmódot használó művész, a Balaton festője, valamint Perlrott Csaba Vilmos, aki Matisse tanítványaként Párizsban kezdte festői pályáját. De a már szinte klasszikussá vált modernek, mint ef. Zámbó István és feLugossy László alkotásai is megtalálhatóak a gyűjteményben.
Egry József – a Balaton festője
Napszámos-paraszti családban született 1883-ban. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier, a belga festő és szobrász kikötőmunkásokat formáló alakjai. Néhány évig Egry maga is a város peremén élő munkásembereket festette összefoglaló stílusban arany-barnás színvilágban. Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében. Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson. A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben.
Egry József – a Balaton festője
Napszámos-paraszti családban született 1883-ban. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier, a belga festő és szobrász kikötőmunkásokat formáló alakjai. Néhány évig Egry maga is a város peremén élő munkásembereket festette összefoglaló stílusban arany-barnás színvilágban. Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében. Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson. A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben.
Perlrott Csaba Vilmos – a Matisse tanítvány
„A képzőművészeti gyűjteményem másik markáns része Perlrott Csaba Vilmos alkotásaiból áll. A festmények világában mindig is vonzott a Vadak erőteljes színhasználata, expresszív kifejezés módjuk.” Szabó András
Perlrott Csaba Vilmos fiatal nagybányai festőként került Párizsba 1906-ban, s elsők között lett növendéke a Matisse alapította festőiskolának. Szinte azonnal magáévá tette az új stílust, ami számos Párizs ihlette képén megmutatkozik. Perlrott kint tartózkodásának első pillanatától beilleszkedett a forrongó párizsi művészeti életbe, s későbbi munkássága is lépést tartott a nemzetközi irányzatokkal. Tájképeket, csendéletet, aktokat festett kubista stílusban. Dolgozott Münchenben, Madridban, Berlinben és Drezdában. Itthon, 1909-ben a kecskeméti művésztelep egyik alapítója volt, majd élete utolsó szakaszában a Szentendrei Festők Társaságának lett tagja.
Perlrott Csaba Vilmos – a Matisse tanítvány
„A képzőművészeti gyűjteményem másik markáns része Perlrott Csaba Vilmos alkotásaiból áll. A festmények világában mindig is vonzott a Vadak erőteljes színhasználata, expresszív kifejezés módjuk.” Szabó András
Perlrott Csaba Vilmos fiatal nagybányai festőként került Párizsba 1906-ban, s elsők között lett növendéke a Matisse alapította festőiskolának. Szinte azonnal magáévá tette az új stílust, ami számos Párizs ihlette képén megmutatkozik. Perlrott kint tartózkodásának első pillanatától beilleszkedett a forrongó párizsi művészeti életbe, s későbbi munkássága is lépést tartott a nemzetközi irányzatokkal. Tájképeket, csendéletet, aktokat festett kubista stílusban. Dolgozott Münchenben, Madridban, Berlinben és Drezdában. Itthon, 1909-ben a kecskeméti művésztelep egyik alapítója volt, majd élete utolsó szakaszában a Szentendrei Festők Társaságának lett tagja.
