A Kőrössy Villa

A 19. század végére a Városliget közvetlen szomszédságában egy elegáns polgári negyed fejlődött, ahol a gyárosok, nagykereskedők, orvosok mellett több sikeres építész és művész épített villát. Ezek közé tartozott Kőrössy Albert Kálmán is, az akkor még egyedülálló fiatal építész, aki 1899. április 29-én telket vásárolt a Városligeti fasor 47. szám alatt. A Klösz György fényképész és Madarász Viktor festőművész telke közötti területet dr. Schwarz Gusztáv jogász adta el neki.
A telek több ütemben épült be a századfordulóra, az utcafrontra Kőrössy Albert Kálmán 1899-ben tervezett magánvillát, ahová 1900-ban költözött be feleségével, Román (Rosenberg) Dóra Paula Leóna Máriával.

Kőrössy Albert Kálmán villájának homlokzatát dús ornamentika díszíti és megmozgatott falsíkok tagolják, amelyekben változatos ablakformákat figyelhetünk meg. A villa főhomlokzatán minden ablak egyedi: míg a földszinten párban vagy összetettebb formában erkélyként jelenik meg, addig az emeleten egy nagyobb méretű kosáríves, valamint egy különleges omega-alakú erkélynyílás látható. Minden ablaknyílás szemöldök mezőjében burjánzó bimbós-virágos növényi indák és gyümölcsök, valamint állatalakok: oroszlán, páva, illetve gorgók és nimfák láthatók.

Az oromzatban a Művészet hármas allegóriája kapott helyet: a Festészet, a Szobrászat és az Építészet. Érdekes megfigyelni, ahogy az Építészet allegóriáját ábrázoló alak, aki maga a ház tulajdonosa, egy makett arányait méri, a makettből pedig a villa vonalai rajzolódnak ki. A homlokzattal harmonizáló kovácsoltvas kerítés valószínűleg Jungfer Gyula alkotása.

Kőrössy Albert Kálmán villájának homlokzatát dús ornamentika díszíti és megmozgatott falsíkok tagolják, amelyekben változatos ablakformákat figyelhetünk meg. A villa főhomlokzatán minden ablak egyedi: míg a földszinten párban vagy összetettebb formában erkélyként jelenik meg, addig az emeleten egy nagyobb méretű kosáríves, valamint egy különleges omega-alakú erkélynyílás látható. Minden ablaknyílás szemöldök mezőjében burjánzó bimbós-virágos növényi indák és gyümölcsök, valamint állatalakok: oroszlán, páva, illetve gorgók és nimfák láthatók.

Az oromzatban a Művészet hármas allegóriája kapott helyet: a Festészet, a Szobrászat és az Építészet. Érdekes megfigyelni, ahogy az Építészet allegóriáját ábrázoló alak, aki maga a ház tulajdonosa, egy makett arányait méri, a makettből pedig a villa vonalai rajzolódnak ki. A homlokzattal harmonizáló kovácsoltvas kerítés valószínűleg Jungfer Gyula alkotása.

Az egyemeletes villa földszintjén szalon, nyitott veranda szolgálta a család kényelmét, az emeleten pedig hálószobák és a férfi és női fürdőszobák kaptak helyet.

Az alagsori kiszolgálóhelyiségek konyhája étellifttel kapcsolódott a földszinti tálalóhoz. A tágas hall meghatározó eleme, Róth Miksa ólomüveg ablaka, amin a bőséget szimbolizáló gólya, gránátalma mellett íriszek és – a homlokzaton is felbukkanó – napraforgók is megjelennek. A színes kovácsoltvas lépcsőkorlát pedig Hochmann József munkáját dicséri.

Kőrössy kezdetben az utcai szobákat használta dolgozóként, de 1903-ban a telek hátsó részében kapott helyet az az egyszintes épület, ami két kisebb szobájával és műtermével építészirodaként funkcionált a későbbiekben.

A II. világháborúban feltételezhetően bombatalálat érte a villa főhomlokzatát, amelyet egyszerűsített eklektikus stílusban állítottak helyre. Az államosítás során, 1948-ban a Klösz villába az Offset Nyomda Nemzeti Vállalat (1974-től Offset és Játékkártya Nyomda) költözött, amely 1956-ban megkapta a 47. sz. alatti ingatlant is. A Kőrössy villába a vállalati vezetőség irodái kerültek, a műteremházba előbb irodák, majd a TMK műhelyek költöztek. A telek hátsó részébe a tűzveszélyes nyomdaüzem biztonságának érdekében kétszintes tűzoltó épületet emeltek. Az istállót egy ideig garázsként használták, majd a hatvanas évek első felében lebontották, és a helyére paneles csarnok, papírraktár épült.

A villa a rendszerváltás után 1994-ben a műgyűjtő, Szabó András által alapított Resonator Kft. tulajdonába került.

A II. világháborúban feltételezhetően bombatalálat érte a villa főhomlokzatát, amelyet egyszerűsített eklektikus stílusban állítottak helyre. Az államosítás során, 1948-ban a Klösz villába az Offset Nyomda Nemzeti Vállalat (1974-től Offset és Játékkártya Nyomda) költözött, amely 1956-ban megkapta a 47. sz. alatti ingatlant is. A Kőrössy villába a vállalati vezetőség irodái kerültek, a műteremházba előbb irodák, majd a TMK műhelyek költöztek. A telek hátsó részébe a tűzveszélyes nyomdaüzem biztonságának érdekében kétszintes tűzoltó épületet emeltek. Az istállót egy ideig garázsként használták, majd a hatvanas évek első felében lebontották, és a helyére paneles csarnok, papírraktár épült.

A villa a rendszerváltás után 1994-ben a műgyűjtő, Szabó András által alapított Resonator Kft. tulajdonába került.